Ha Ön is fontosnak tartja a Közalapítvány céljait; ha abai és szeretne tenni a faluért, ahol él;< ha nem abai, de kedves Önnek a település; akkor kérjük, segítsen!
Kérjük, támogassa adója 1 %-ával szervezetünket!
Alapítványunk adószáma: 18480768-1-07.
Köszönjük!
Célok
Aba Nagyközség kulturális, történeti örökségének, hagyományainak újjáélesztése, ápolása, a község arculatának rendezése, az egymásrautaltságot, közös felelősség tudatát erősítő polgári kezdeményezések támogatása.
Tevékenység
A község múltjával, régi hagyományokkal, szokásokkal foglalkozó írásos anyagok gyüjtése, rendszerezése.
A község évkönyvének összeállítása.
A község fásítása, parkosítása, szépítése.
Emlékművek, kegyhelyek létrehozása.
A faluközösség számára jelentős kulturális és egyéb rendezvények szervezése.
A civil társadalom kiépülését elősegítő egyesületek, egyletek és más polgári kezdeményezések támogatása.
orogordog:
Nem ártana frissíteni az oldalt. Kíváncsi lenék az 1%-ból menyi folyt be. Mi épült, szépült? (2009.10.15. 23:22)Kérjük, támogassa alapítványunkat!
Szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt és vers rajongót 2010. március 27-én az abai Kultúr Közösségi Házban 10 órai kezdettel megrendezésre kerülő Tanka János helyesírási és szavalóversenyre. Az ünnepélyes megnyitó után az előzetesen - 8 órakor az Aba Sámuel Általános Iskolában - megtartott helyesírási verseny eredmény hirdetésére kerül sor, majd a szavalóversenyen indulók kötelező és szabadon választott verseit hallgathatják meg az érdeklődők. Végül, a szavalóverseny eredmény hirdetése után Tanka János sírjánál emlékezünk meg falunk tanítójáról, költőjéről.
Az Aba Közalapítvány Tanka Zsuzsanna és Tanka Csaba felajánlásának köszönhetően
Tanka János „Az éltető víz, a vers” szavaló versenyt hirdet.
A versenyre az Aba Sámuel Áltanos Iskolában tanuló diákok jelentkezését várjuk.
3 korcsoportban:
I. korcsoport: 1-2. osztályos diákok
II. korcsoport: 3-4. osztályos diákok
III. korcsoport: 5-8. osztályos diákok
Jelentkezési határidő: 2010. március 15.
Jelentkezni lehet az Aba Sámuel Általános Iskolában Fábián Judit magyar-történelem szakos tanárnál név, cím, és évfolyam megadásával.
A verseny 2 fordulóból áll. Az első fordulóban a résztvevők egy kötelező, a második fordulóban egy szabadon választott verset szavalnak el.
A kötelező versek az
I. korcsoport részéreTanka János: Hóvirágdal
II. korcsoport részéreTanka János: Első hóvirág
III. korcsoport részéreTanka János: Ellopták a kenyeremet…
A versek alább megtalálhatóak.
A második fordulóban a részvevők Tanka János, Fejes Ádám, és Bella István költők verseiből választhatnak kedvükre.
A szavalókat a Tanka család tagjai, Bor Józsefné Joli néni, és Sajtos József tanító, költő értékeli. Az eredményhirdetésre és díjkiosztásra a verseny után kerül sor, korcsoportonként az első három helyezettet díjazzuk.
A versenyben résztvevőknek emléklappal mondunk köszönetet. Az első három helyezettek oklevelet kapnak, és könyvjutalomban részesülnek.
Az Aba Közalapítvány Tanka Zsuzsanna és Tanka Csaba felajánlásának köszönhetően
Tanka János „Nyelvünk ritmust zenélt” helyesírási versenyt hirdet.
A versenyre az Aba Sámuel Áltanos Iskolában tanuló diákok jelentkezését várjuk.
7 korcsoportban:
I. korcsoport: 1-2. osztályos diákok
II. korcsoport: 3. osztályos diákok
III. korcsoport: 4. osztályos diákok
IV. korcsoport: 5. osztályos diákok
V. korcsoport: 6. osztályos diákok
VI. korcsoport: 7. osztályos diákok
VII. korcsoport: 8. osztályos diákok
Jelentkezési határidő: 2010. március 15.
Jelentkezni lehet az Aba Sámuel Általános Iskolában Fábián Judit magyar-történelem szakos tanárnál név, cím, és évfolyam megadásával.
A verseny 2010. március 27-én kerül megrendezésre az abai Kultúr Közösségi Házban.
A verseny az I. korcsport részére másolásból, a II.-VII. korcsoport részére tollbamondásból és egy gyakorlatsor kitöltéséből áll, mely a korcsportnak megfelelő feladatokból kerül összeállításra.
A megoldásokat az Aba Sámuel Általános Iskola magyar szakos tanárai javítják ki.
Az eredményhirdetésre és díjkiosztásra a verseny után kerül sor, korcsoportonként az első három helyezettet díjazzuk. A díjakat a Tanka család tagjai, Bor Józsefné Joli néni, és Sajtos József tanító, költő adják át.
A versenyben résztvevőknek emléklappal mondunk köszönetet. Az első három helyezettek oklevelet kapnak, és könyvjutalomban részesülnek.
Amennyiben rendelkezik adatokkal, információkkal, képekkel, érdekességekkel díszpolgárainkról, emlékműveinkről, szobrainkról, Abáról, úgy küldje el nekünk az abakozalapitvany@indamail.hu -ra. Az oldalra felkerülő képek, írások beküldőjének nevét lapunkon feltüntetjük!
Tanka Zsuzsanna és Tanka Csaba 500.000,- Ft-ot ajánlott fel az „ABA Közalapítvány"számára, melynek célja Tanka János emlékezetének fenntartása az abai általános iskolások körében.
Kérem támogassa Ön is az „ABA Közalapítvány"-t.
Felajánlását a Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet abai kirendeltségénél vezetett 57800291-11100685 számú bankszámlaszámra történő befizetéssel teheti meg.
A „Tanka János" emlékezetének fenntartására befizetett összegek az alábbi célokra kerülnek felhasználásra:
v Az abai Tanka János Könyvtárban Tanka János műveiből rendezett szavalóverseny kiemelt helyezetteinek jutalmazása 2 évente március 27-én. v Szintén minden második évben rendezendő helyesírási versenyen kimagasló eredményt elért tanulók jutalmazása. v Ötévenként olyan pedagógus, vagy közművelődési szakember jutalmazása, aki az abai általános iskolásokkal helytörténeti, honismereti tevékenységet végez, magas szinten.
Kulifay Imre református lelkész1908. november 5-én született Abán, és 1986. május 22-én hunyt el Párizsban. Teológiai tanulmányait 1926-28-ban Budapesten és 1928-1930 között Párizsban végezte. Segédlelkész volt Budapesten 1930-33-ban, Sárbogárdon és Pestszentlőrincen 1933-34-ben. 1934. szeptember 1-jétől a párizsi református egyház missziói lelkésze volt. Emellett mint taxisofőr tartotta el magát és családját. Cikkei hazai és külföldi egyházi és világi lapokban jelentek meg. Lefordította Marc Boegner könyvét Isten az ember örök gyötrő kérdése címmel (Debrecen, 1932). F. m. A Párizsi Magyar Református Misszió Egyház emlékkönyve (Bp., 1939); Rapports entre protestants français et protestants hongrois 1935-1946 (Párizs, 1946). – Irod. Komlós Attila: Hű volt mindhalálig, K. I.-re emlékezünk (Ref. Lapja, 1986); Komlós Attila (Bethlen Naptár, 1987).
Közösségünk 1996-ban díszpolgári címmel tüntette ki, ezzel is kifejezve nagyrabecsülésünket iránta.
Született Budapesten, 1913. aug. 17-én, elhunyt Abán, 1983. okt. 5.-én. Református lelkész, költő. 1931-ben érettségizett Budapesten. 1931-1936 között Budapesten hallgatott teológiát. 1936-37-ben Nagykőrösön lelkész-tanítói tanfolyamot végzett. Segédlelkész Szigetszentmiklóson és Szolnokon (1937), Csákváron (1937-38), Budafokon (1938), Rákospalotán (1938-39), lelkész Etyeken (1939-48) és Abán (1948-83). Verseit egyházi lapok közölték. - M. Dunántúli magyar pap éneke (versek, Bp., 1941).
" Romokká romlott kis tanyákon
nekem majd vígasztalni kell
és hogyha gond közt élek is
minden gondokon túl kell látni,
lámpásul küldött el az Úr,
csak világítva szabad járni!"
1993-ban díszpolgáraink közé emeltük, hogy elismerésünket fejezzük ki, köszönetünket nyilvánítsuk, mert maradandót alkotott, hozzájárulva ezzel a falu szellemi gyarapodásához.
Tanka János 1908-ban született Debrecenben. Szabad székely ősei Bocskay hajdúi voltak. Apja elesik az első világháborúban. A hadiárva Derecskén nő fel, nagy nehézségek, és nélkülözések árán végzi el a Debreceni Kollégium tanítóképzőjét.
1929 óta - kis megszakítással - mikor is Sárkeresztúron tanít - Abán él. Itt volt majd ötven éven át tanító és könyvtáros. A háború alatt hadifogságát is beszámítva hét évig katona, tartalékos tiszt. 1947-ben tér haza.
Költői fölléptét elég nagy figyelem kíséri. Illyés Gyula ír róla a Nyugatban, későbbi kritikusai Forgács Antal és Áprily Lajos. Szoros eszmei és baráti kapocs fűzte a Nemzeti Parasztpárthoz, s azok vezetőihez, Veres Péterhez.
"Tenéked, lásd, nem tudok többet adni, csak csókjaim és barna kenyerem, ennyit adott az isten, - Őt imádom, ha csókollak vagy kenyerem szegem. Az élet is csak ennyi volt örökké: Csók és kenyér. S mi áldottak vagyunk, hogy nékünk mindig édes mind a kettő s egymásnak mindből gazdagon adunk." /Tenéked/
Településünk tiszteletének, és hálájának jeléül 1992-ben díszpolgári címet adományozott Tanka Jánosnak, aki a közösség érdekében kifejtett tevékenységével, magatartásával eredményesen elősegítette a település szellemi értékeinek gyarapítását, illetve a politikai, kulturális élet területén a település rangjának emelése, hírnevének növelése érdekében jelentős tevékenységet fejtett ki.
Tanka János: És hittem egy szál napsugárban című verses kötetét 1992-ben adta ki az Aba Közalapítvány. A válogatott verseket tartalmazó kötet 1000 példányban jelent meg. A versek között sokat találunk, melyek kedves, szeretettel teli, sokat kiállt, szép falunkról szólnak.
Örök mementó és ítélet Tanka János 1956 lelket-testet dermesztő novemberében, decemberében írt műveinek kiadványa, melyet 1996-ban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 40. évfordulója alkalmából jelentetett meg az Alapítvány 500 példányban.
Az emlékmű Aba szívében, a Hősök terén található. Az emlékmű központjában, kő posztamensen álló szobrot Janzer Frigyes (1939-) szobrászmûvész alkotta. Az oszlopot körülölelően, két oldalán elhelyezkedő 2×5 db terméskő névtáblát Csanádi Gabriella kőszobrász-restaurátor készítette.
Az emlékmű 1992-ben került felállításra. A bronzból készült szobor egy sebesült katonát tartó női alakot ábrázol. A tartó oszlopon az "ABA NAGYKÖZSÉG II. VILÁGHÁBORÚS ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE" felirat olvasható, felette az ország faragott címere helyezkedik el. A faragott névtáblákon a II. világháborúban elhunytak nevei láthatóak. 10 tábla, egyenként 18 névvel.
Születésének 200. évfordulóján emlékeztünk meg ezen emléktáblával Kossuth Lajosról.
Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. - Torinó, 1894. március 20.) államférfi, Magyarország kormányzója. A nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért, s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja. Máig egyike azoknak, aki a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848-1849. évi forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.
A kereszt az Abára látogatókat köszönti. A Fehérvári út és Rákóczi utca sarkán, Aba "kapujában" áll üdvözölve mindenkit, aki a 63-as főútról bekanyarodik településünkre.
1960-1964: Bánki Donát Gépipari Technikum, emellett magánúton folytatott szobrászati tanulmányokat. 1969-1971: Derkovits-ösztöndíj; 1971: Derkovits-nívódíj; 1977: a salgótarjáni Tavaszi Tárlat szobrászati díja; 1978: Munkácsy-díj; a Kulturális Minisztérium képzőművészeti nívódíja; 1979: III. díj a hatvani Portrébiennálén; a Városi Tanács díja a 26. Vásárhelyi Őszi Tárlaton; 1984: Szakszervezetek Országos Tanácsa-ösztöndíj; a Csongrád megyei Tanács díja a Vásárhelyi Őszi Tárlaton; 1985: a XV. salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállítás fődíja; 1986: érdemes művész; 1988: a Képző- és Iparművészeti Lektorátus díja a XVIII. salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállításon; 1989: a hatvani Portrébiennálé III. díja; 2002: Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületében vezetőségi tag volt. 1973-tól 1981-ig a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Szobrász szakosztálya vezetőségi tagja, 1986-1990 között titkára. 1975-ben megalapította a Budapesti XXII. ker.-i Mészáros László Képzőművészeti Kört, melynek tanára és művészeti vezetője. 1987-ben egyik alapítója volt a DunapART Művészeti Társaságnak. Budapesten él. Jugoszláviában, Franciaországban, Olaszországban és a Szovjetunióban járt tanulmányúton. 1966 óta szerepel kiállításokon. Minden jelentős hazai tárlaton részt vett. Érmeire a lírai hangvétel, portréira a karakter tárgyilagos visszaadása jellemző. Szobraiban a harmónia és a dinamika kifejezésére törekszik.
Egyéni kiállítások 1975 • Nagytétényi Kastélymúzeum (kat.) • József Attila Megyei Művelődési Központ, Salgótarján 1978 • Bartók 32 Galéria, Budapest [Csavlek Andrással] • Vác 1980 • Hatvani Galéria, Hatvan 1983 • Balatoni Múzeum, Keszthely [Lóránt Jánossal] 1989 • Nagy Balogh J. Terem, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások 1968 • Stúdió '58-68, Műcsarnok, Budapest • 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1969-től • Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1970-től • Stúdió-kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1972-től • Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1974-től • Tavaszi Tárlat, József Attila Megyei Művelődési Központ, Salgótarján 1975 • Dante Biennálé, Centro Dantesco, Ravenna 1976-tól • Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1978 • Magyar Szobrászat, Műcsarnok, Budapest 1983-tól • Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron 1984 • Országos Képzőművészeti Kiállítás '84, Műcsarnok, Budapest 1985 • Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Poznań 1987 • Kunsthalle, Tübingen (D) 1988 • Tavaszi Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest 1989 • Téli Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest 1990 • Collegium Hungaricum, Bécs.
Köztéri művei Nagy Balogh János-emléktábla (bronz, vörösmárvány, 1971, Budapest, XIX. ker., Ady Endre út 43.) Pincemunkás vagy Borász (bronz, 1974, Budapest, XXII. ker., Kossuth u. 100.) Komócsin Zoltán-emléktábla (bronz, 1975, Budapest, XIV. ker., Amerikai út 96. KISZ Központi Bizottság Politikai Főiskola) Noszlopy Gáspár mellszobra (bronz, 1975, Kaposvár, Mezőgazdasági Szakközépiskola) Alpári Gyula-emléktábla (bronz, 1975, Sachenhausen, koncentrációs tábor) Fricike (bronz, 1975, Salgótarján, strand) Jakov Ignjatovicmellszobra (bronz, 1977, Szentendre, Péter-Pál templom kertje) fadomborművek (1978, Miskolc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod Megyei Bizottsága székháza) Csokonai-mellszobor (mészkő, 1979, Hedrehely, Művelődési Ház) Szabó Ervin-mellszobor (1979, Budapest, XI. ker., Szakasits Á. úti könyvtár) Tavasz-díszkút (bronz, 1979, Balassagyarmat, Kórház) Kodály-mellszobor (bronz, 1980, Budapest, XXII. ker., Zeneiskola) Plasztika (krómacél, 1981, Fadd-Dombori, KISZ Vezetőképző Iskola) kútplasztika (vörösréz, 1981, Gyönk, az Általános Iskola előtt) Nógrádi Sándor-szobor (bronz, 1984, Salgótarján, a mozi előtt) Felszabadulási emlékmű (kő, réz, 1985, Fót) Cirill és Metód emlékoszlop (kő, bronz, 1985, Zalavár) Lukács György-szobor (bronz, 1986, Budapest, Egyetemi Könyvtár) Dinnyés lány (bronz, 1986, Heves, a Rákóczi Mgtsz székháza előtt) Illyés Gyula szobra (bronz, 1987, Szekszárd, a Tanítóképző Főiskola előtt) Virág (mészkő, 1987, Budapest, XI. ker., Fehérvári út 120., VSZM Közösségi Ház) Széchenyi István-mellszobor (bronz, 1988, Budapest, Nyugati Pályaudvar, kormányváró) I-II. világháborús emlékmű (bronz, mészkő, 1989, Fényeslitke) II. világháborús emlékmű (bronz, 1992, Aba, Hősök tere) Deák Ferenc-mellszobor (bronz, márvány, 1993, Budapest, XIX. ker., Gutenberg krt. 6.) Pelikános kút (kő, bronz, 1995, Hévíz) Árpád fejedelem szobra (kő, bronz, 1996, Tiszaalpár) Knézich Károly mellszobra (bronz, 1998, Budapest, XIV. ker., Kántorné sétány 1-3.) Somogyi László mellszobra (bronz, 1998, Budapest, XVIII. ker., Kondor Béla sétány)
Szent István király szobra (bronz, 2003, Aba, Szent István király tér).
Művek közgyűjteményekben Damjanich János Múzeum, Szolnok Déri Múzeum, Debrecen Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Móra Ferenc Múzeum, Szeged Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely Vak Bottyán Múzeum, Vác.
Irodalom Bereczky L.: (kat., bev. tan., Nagytétényi Kastélymúzeum, 1975).
Aba Nagyközség kulturális, történeti örökségének, hagyományainak újjáélesztése, ápolása. A község arculatának rendezése. Az egymásrautaltságot, közös felelősség tudatát erősítő polgári kezdeményezések támogatása. A kiemelten közhasznú jogállás megszerzésének tevékenységei: - kulturális tevékenység, - kulturális örökség megóvása, - sport (a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével).
Tevékenység:
- A község múltjával, régi hagyományokkal, szokásokkal foglalkozó írásos anyagok gyüjtése, rendszerezése; - a község évkönyvének összeállítása; - a község fásítása, parkosítása, szépítése; - emlékművek, kegyhelyek létrehozása; - faluközösség számára jelentős kulturális és egyéb rendezvények szervezése, - a civil társadalom kiépülését elősegítő egyesületek, egyletek, és más polgári kezdeményezések támogatása.
Elnök: Varjú Tibor Ügyvezető titkár: Huszár Istvánné Tagok: Bácsi Ferenc Fábián Judit Demes Sándor Felügyelőbizottság: Dr. Kassai József Kalocsai Józsefné Szabó Tiborné
Hozzászólások